Sem lefordítani, sem megmagyarázni nem könnyű, mi az a proxy háború, aminek most Moszkva állítja be az ukrajnai helyzetet. Sok a történelmi példa, bár kutatók épp mostanában kezdik rebesgetni, hogy talán mégsem tudtunk mindent erről a hadviselési formáról.
Mennyit érnek az önkéntesek egy háborúban, miben különböznek a zsoldosoktól, hogyan lehet belőlük értékes harci egységeket kovácsolni, és miért alakult a 20. században úgy, hogy a magyarok, ha nem mehettek, harcoltak, amikor viszont mehettek, nem harcoltak?
A gyereküket egyedül nevelő nők helyzete és Spanyolország polgárháborús múltja egyaránt foglalkoztatja a legendás rendezőt, Pedro Almodóvart legújabb, Párhuzamos anyák című filmjében.
Nemigen akadt olyan fegyveres konfliktus, amit annyi alkotó „dokumentált” volna, mint a 80 éve véget ért spanyol polgárháborút. A művek fő témái: apokalipszis, halál, árulás és áldozathozatal.
Az utókor emlékezetében kevéssé megmaradó, mégis ikonikus szerepet játszó fotós előtt tiszteleg ma a kereső főoldalán elhelyezett speciális logójával a Google. Gerda Tarót tartják az első újságírónőnek, aki a háborús frontvonalakról tudósított, egyben az első olyan női fotóriporternek, aki munkavégzés közben halt meg. 26 évesen.
A spanyol polgárháború adja a hátteret Guillermo Del Toro Ördöggerinc című filmjének, amelyet az Anno Filmklub tűzött műsorra. Igazából senki sem teljesen ártatlan ebben a spanyol világban, csupán a gyermekek – a tízévesek nemzedéke.
A spanyol polgárháború borzalmait - a kivégzéseket, a megtorlásokat, a terrorbombázásokat - jól ismerjük történelmi és irodalmi munkákból, képzőművészeti alkotásokból. Sztálin és Hitler embereinek ibériai tevékenysége is hírhedtté vált az elmúlt évtizedekben. Ezért most nem a 75 éve kirobbant polgárháborút, hanem az összecsapások előzményeit idézzük fel korabeli magyar lapok szemlézésével. Utcai harcok, politikai gyilkosságok, parlamenti kivonulás - ahogyan azt a magyar olvasók az akkori lapokból megismerhették.
Ez a "bőrönd" valójában három kis dobozt tartalmaz, összesen 4500 negatívval.
Egy polgárháborús tömegsírból kerültek elő az emberi maradványok, amelyek részben természetes módon konzerválódtak.
Hetvenöt évvel azután, hogy Federico García Lorca költőt a spanyol polgárháborúban kivégezte a francoista milícia, egy történész alighanem fellebbentette a fátylat a halálát övező rejtélyek egyikéről: azoknak a gyilkosoknak, akik 1936 augusztusában elhurcolták és kivégezték a költőt, már ismert a nevük és a kilétük - legalábbis Miguel Caballero történész megnevezte őket.
